Lukács György

A filozófia stílusa tehát szita, mely megrostálja az olvasókat, minden mondat őre egy ostrom alatt lévő várnak, aki csak a jelszóval engedi át az embereket; mondatvetései nevelés és vizsga, kényszerítése az olvasónak, hogy ugyanabba az irányba feszítse meg egész gondolkodását, mint a filozófus: mert csakis a küzdelem belső utánacsinálása lehet termékeny megértés.

Egyetlen mű sem lett jobb attól, hogy dicsérték, sem rosszabb, ha szidták.

Egy beszélgetésben két ember összetalálkozik, és keresi az igazságot. De itt a beszélgetésben két lehetőség van: az egyik, hogy keressük az igazságot, és sikerült a beszélgetés, ha sikerült az igazság valamifajta oldalára rájönni. A másik, ami a legtöbb emberben sajnos megvan, hogy a beszélgetésben érvényesülni akar. És mihelyt érvényesülni akar, akkor cigányútra megy az egész.

Az emberek rendkívül óvatosak, én elismerem, és rendkívül nehezen vállalnak felelősséget. Ellenben mindennap száz és száz ember van, aki kockára teszi az életét azért, hogy egy fél perccel előbb érkezzen a Vásárcsarnokba, ami azt mutatja, hogy minden ember számára adva van a lehetőség, hogy az életét kockára tegye. Most az egyik értelmes dologért, a másik egy nem értelmes dologért teszi kockára. Olyan emberek, akik nem mernének egy ellenvetést tenni a főnöküknek, úgy szaladnak egy autó előtt, ahogy én nem mernék az autó előtt szaladni.