Galileo Galilei

És mégis mozog a Föld!

A tudomány kérdéseiben ezrek fennhatósága nem ér fel egy egyed érvelésével.

A természet nagy könyve a matematika nyelvén íródott.

Semmit nem lehet megtanítani egy embernek. Csak segíteni benne, hogy rátaláljon önmagán belül.

Fontos, hogy mindent mérjünk, ami mérhető, és megpróbáljuk mérhetővé tenni, ami még nem az.

A föld mozgásának kérdése nem hitkérdés, hanem ténykérdés.

A természetfilozófia ebben a hatalmas könyvben van megírva, amely örökösen kinyitva hever a szemünk előtt, mondom, az univerzum az, ám meg nem érthetjük, ha előbb nem tanuljuk meg érteni a nyelvét, és nem ismerjük meg a betűket, amelyekkel írva van. A matematika nyelvén van írva, az írásjelek pedig háromszögek, körök és más geometriai alakzatok, mely eszközök nélkül emberi nyelven lehetetlen bármit is megértenünk, ezek nélkül olyan, akárha hasztalanul bolyonganánk egy sötét labirintusban.

Minden igazságot könnyű megérteni, miután felfedték őket. A lényeg, hogy felfedjék őket.

Képtelen vagyok hinni abban, hogy az Isten, aki felruházott bennünket ítélőképességgel, józan ésszel és szellemmel, úgy akarta volna, hogy ne használjuk ezeket.

A tudományos kérdések megválaszolásakor a valóság jelenségeiből és a kísérletek eredményeiből kell kiindulni, és nem bibliai idézetekből, vagy teológiai tételekből. Ezzel még nem követünk el szentségtörést, hiszen Isten éppúgy jelen van a természet törvényeiben is, mint a Szentírás szövegeiben.

Még soha nem találkoztam olyan emberrel, aki olyan tudatlan lett volna, hogy semmit nem tudtam volna tőle tanulni.

Két igazság soha nem mond ellent egymásnak... A Szentírás, mint ahogy a természet is, Isten igéjéből ered. Isten a természet cselekedeteiben épp oly csodálatos módon nyilvánul meg, mint a Szentírás nagyra becsült mondataiban.

Mivel két igazság sose mondhat ellent egymásnak, a Szentírás bölcs értelmezőinek a feladata, hogy megtalálják a szöveg azon értelmezését, ami egyezik azokkal a fizikai következtetésekkel, melyekben már biztosak vagyunk érzéki tapasztalataink és a szükséges kísérletek által.

A Biblia azt mondja el nekünk, hogyan juthatunk a mennybe, nem azt, hogy hogyan működik a menny.

Csak a dogmák halálával kezdődik a tudomány.

A költői lelkek két csoportra oszthatók, az egyik fajta ügyes mesék kitalálásához ért, a másik pedig arra alkalmas, hogy ezeket készségesen elhiggye.

Nincs szánalmasabb látvány, mint amikor nyilvános viták alkalmával, bár bizonyítható állításokról van szó, valaki hirtelen előrángat egy régi, gyakran még valami más tárgyra is vonatkozó idézetet, és ezzel betömi ellenfelének száját.

Vezető ismeretlen, vad országokban kell, nyílt, sík területen csak vakoknak van támaszra szükségük. (...) Akinek azonban vannak testi és lelki szemei, válassza ezeket vezetőnek!

Van egy sokkal rövidebb könyvecském, mint Arisztotelészé vagy Ovidiusé, amelyben minden tudomány benne van, és amely fölött a legcsekélyebb fáradsággal a legtökéletesebb áttekintést lehet nyerni; ez pedig az ábécé. Nem kétséges, hogy ezt vagy azt a magánhangzót ezzel meg azzal a mássalhangzóval összekapcsolva, minden kételyünkre a legmegbízhatóbb döntést kaphatjuk, birtokába juthatunk minden tudomány tanításának, minden művészet szabályának; éppen úgy, ahogy a festő is csak összekeveri a különféle színeket, amelyek külön-külön vannak a palettáján, ebből is vesz egy keveset, amabból is, és ezekből embereket, növényeket, épületeket, madarakat, halakat alkot, röviden, minden láthatót leutánoz, noha palettáján nincsenek szemek, tollak, háztetők, levelek vagy kövek.

A tapasztalás és az érzékelés előnyben részesítendő a spekulációval szemben, ha az utóbbi még oly jól megalapozott is.

Ha vitánk tárgya valami jogi dologra vagy emberekkel foglalkozó más tudományra vonatkoznék, melyben nincs sem igazság, sem tévedés, akkor biztosan lehetne rá számítani és remélni, hogy az, aki az élesebb elme, leleményesebb vitatkozó és a nagyobb olvasottság adományával tűnik ki, szellemének fölényét érvényesítheti és dicsőséget arathat. De a természettudományok terén, melyeknek következtetései igazak és szükségképpiek, ahol az emberi önkénynek nincs helye, óvakodni kell, hogy tévútra ne kerüljünk, mert ezer olyan embert, mint Demoszthenész vagy Arisztotelész, kiüthet a nyeregből egy egészen középszerű szellem, ha olyan szerencséje van, hogy rátalál az igazságra.

A filozófiának (...) csak javára válhatnak a fejtegetéseink, mert vagy helyes, amit állítunk, akkor az csak a filozófia gazdagítására szolgál, ha pedig téves, akkor a régi tanítások a cáfolat következtében annál szilárdabbak lesznek.

A logika (...) a filozófia hangszere.

A filozófia, amely tulajdonképpen a szellem tápláléka, azokat, akik élni tudnak vele, felemeli a közönséges tömeg fölé, aszerint, hogy milyen fajta ez a táplálék.

Bármennyire különbözzék is az ember a többi teremtménytől, mégis helyénvaló lenne az az állítás, hogy az emberek egymástól nem kevésbé különböznek.