A szégyenkezésre természetesen szükség van, így kívánja meg az illem. És ezt várják el egy nőtől. Nekünk nőknek sok érzelmet kell megjátszanunk, amit valójában nem érzünk... azt viszont nem bírom elviselni, ha olyasmit kell mondanom, amiről egyértelmű, hogy másképpen gondolom. Mi értelme van ennek az alakoskodásnak? Ha a világ egy bizonyos módon bánik a nőkkel, felesleges megjátszani az ellenkezőjét. Nem, sosem szégyenkeztem. Egy csöppet sem. Sőt, minden jogom megvan, hogy büszke legyek mindarra, amit elértem... persze, ezt nem kürtölhetem szét ezekkel a szavakkal. Ki tudja, mit szólnának az emberek...
