Abraham Lincoln

A jellem olyan, mint a fa, a hírnév pedig, mint az árnyéka. Az árnyékra gondolunk, pedig a fa a lényeg.

A legtöbb ember olyan boldog, amennyire elhatározza magát.

Nem dicsőség a gyilkolás, nem büszkeség a rombolás. Semmi jó nincs a háborúban. Kivéve a végét.

Nem ellenségek vagyunk, hanem barátok. Nem szabad ellenségeskednünk, lehetnek közöttünk feszültségek, de a szeretet sohasem törhet meg. Az emlékezet titkos húrjai meg-megpendülnek, midőn jobbik természetünk lágyan megérinti őket.

Valaki napról napra türelmetlenül figyeli a körtefáját, érik-e már a gyümölcse. Ha megpróbálná erőszakolni e folyamatot, tönkretenné a gyümölcsöt, éppúgy, mint a fát. De ha türelemmel vár, ölébe hull az érett gyümölcs.

Keskeny és csúszós volt az ösvény. Az egyik lábam kicsúszott alólam, és letaszította a másikat az útról. De talpra álltam és azt mondtam magamnak: "csak megcsúsztam - nem estem el..." Mindannyiunkban ott él a felelősségérzet, hogy folytatnunk kell, mindannyiunknak kötelessége, hogy küzdjünk.

Saját eltökéltséged arra, hogy sikeres légy, fontosabb bármi másnál.

Lassan haladok, de sosem hátrafelé.

Nem érdemes a hibáinkat elkövetni, ha nem tanulunk belőlük.

Ha szót akarok érteni valakivel, az előzőleg rendelkezésemre álló idő egyharmadában önmagammal foglalkozom, s azzal, hogy mit fogok mondani neki - kétharmadában pedig róla gondolkozom, s arról, hogy mit mond majd ő.

A balszerencsét a legtöbb ember elviseli. Ha igazán próbára akarod tenni egy ember jellemét, adj neki hatalmat.

Nem vagyok köteles győzni, de köteles vagyok igaznak lenni. Nem vagyok köteles sikert elérni, de köteles vagyok a bennem lévő fényhez méltón élni.

Mindig is úgy találtam, hogy a kegyelem nagyobb sikerre visz, mint a szigorú igazságosság.

Megteszek mindent, amit csak tudok, a tőlem telhetőt nyújtom, és így akarok tenni egészen az utolsó pillanatig. Ha a végén kiderül, hogy igazam volt, akármit is hozzanak fel ellenem, nem számít. Ha az derül ki, hogy tévedtem, tíz angyal is megesküdhet rá, milyen jó voltam, az sem változtat a lényegen.

Ne bánkódj, amikor nem méltatnak, hanem törekedj arra, hogy érdemes legyél az elismerésre!

Ránk vár az a feladat, hogy hittel vállaljuk a ránk maradt munkát, hogy dicső halottainkból még nagyobb odaadást merítsünk az ügy iránt, amelyért ők mindent feláldoztak, hogy mi, az itt jelenlévők híve higgyük, hogy ez a nemzet Isten segedelmével újjáteremti a szabadságot.

Nem sokra becsülöm azt az embert, aki nem bölcsebb ma, mint tegnap volt.

Az igazi aggodalmam nem az, hogy sikertelen-e az ember, hanem az, vajon mit kezd a kudarcával.

Sokszor hullottam már térdre, mert meggyőződésem volt, hogy máshová nem fordulhatok.

Egyetlen embert sem lehet tönkretenni, amíg megőrzi méltóságát, és azt vallja, hogy az őt megalkotó hatalmas Istennel áll rokonságban.

Ne kritizálj másokat; ők pontosan azok, akik mi lennénk hasonló körülmények között.

Abban, hogy valamit elfogadunk-e vagy sem, nem az játszik főszerepet, hogy az illető dologban van-e gonoszság, hanem az, hogy több-e benne a gonosz a jónál. Nagyon kevés az olyan dolog, ami egészen gonosz vagy egészen jó.

Mostanra odáig jutottam, hogy a házasságra többé soha nem gondolok, ennek oka pedig az, hogy sohasem lennék elégedett olyasvalakivel, aki olyan tökfejű, hogy énvelem beérje.

A jó és a rossz között örök harc folyik világszerte. Az idők kezdetétől fogva ez a két princípium áll egymással szemben, és mindörökké harcolni is fognak egymással.

Szomorú világ a miénk, a gyász senkit sem kerül el; a legkeservesebb kínokat azonban a fiatalság éli meg, mivelhogy váratlanul jönnek erre reá.

Talán nem pusztítom el úgy is az ellenségeimet, ha a barátaimmá teszem őket?

Ne hagyd, hogy elbátortalanítson egy érzés, így végül biztos lehetsz a sikerben.

Nem a győzelemre esküdtem, csak arra, hogy igaz legyek. Nem a sikerre esküdtem, csak arra, hogy érdemes legyek a lángra, mely bennem ég.

Bolondíthatsz néhány embert mindig, és minden embert valameddig, de nem bolondíthatsz mindig mindenkit.

Hány lába van egy kutyának, ha a farkát egy lábnak hívjuk? Négy. Attól még, hogy a farkát a lábának hívjuk, nem lesz az.