Nicolas Chamfort

Az anyagi érdek a kis jellemek nagy próbája, de a nemes jellemek számára még csak a legeslegkisebb. Aki megveti a pénzt, még korántsem talpig tisztességes ember.

A szerelem jobban tetszik, mint a házasság, éppúgy, amint a regény is mulatságosabb, mint a történelem.

Biztosra vehető, hogy minden általánosan elfogadott gondolat vagy szokás ostobaság, hiszen elnyerte a többség tetszését.

A boldogsággal úgy vagyunk, mint az órával: a legkevésbé bonyolult romlik el legkevésbé.

Az elme a szívnek gyakran csak az, ami egy kastély könyvtára egy kastély urának.

Az a nap, amelyik nevetés nélkül telik el, elvesztegetett idő.

A szerelem olyan, mint a ragályos betegség: minél jobban félünk tőle, annál inkább hajlunk rá.

Ha tetszeni akarunk a nagyúri társaságban, bele kell törődnünk abba, hogy sok mindenre, amit tudunk, oktatni hagyjuk magunkat olyanoktól, akik nem tudják.

Kedves esztelenség, becsvágy, komoly ostobaság - ez a szerelem.

Két dolog van, amit mindig eszeveszetten szerettem: a nők és a nőtlenség. Az előbbi szenvedély kiveszett belőlem; az utóbbit meg akarom őrizni.

Minden megalkuvás közül a szívé a leggonoszabb.

Választanunk kell aközött, hogy szeressük a nőket, vagy pedig ismerjük őket - nincs középút.

Amikor egy férfi s egy nő szenvedélyesen szeretik egymást, bármilyen akadály - férj, feleség, szülő - választja el őket egymástól, a természet akaratából, isteni jogon összetartoznak.

A boldogság vagy boldogtalanság egy sereg olyan dologtól függ, amely nem látszik, amelyről nem beszélünk, s amelyet nem is lehet elmondani.

Századunk egyszerűsítette a becsület fogalmát: mindenkit, aki nem börtönviselt, talpig becsületes embernek tekint.

Nem tudom elképzelni a bölcsességet bizalmatlanság nélkül. A Szentírás azt mondja, hogy a bölcsesség kezdete az Istenfélelem; ami engem illet, én azt hiszem, hogy az emberfélelem.

Vannak olyan századok, amikor a közvélemény a legrosszabb vélemény.

Akinek nincs jelleme, nem ember: tárgy.

Az emberi szív szereti másban a maga érzelmeit és gyengeségeit.

Az emberek csaknem mind rabszolgák, annál az oknál fogva, amellyel a spártaiak a perzsák szolgaságát magyarázták: mert nem tudják kimondani azt a szót, hogy nem. Kimondani tudni ezt a szót, és egyedül élni tudni: ez az egyetlen módja annak, hogy megóvjuk szabadságunkat és jellemünket.

Legyünk igazságosak, mielőtt nagylelkűek volnánk, mint ahogy előbb jön az ing, s csak utána a csipke.

Vannak a léleknek olyan oldalai, amelyeket egészen meg kell bénítanunk, ha boldogan akarunk élni.

Több a bolond, mint a bölcs, s még a bölcsben is több a bolondság, mint a bölcsesség.

Az élet nevű betegség tüneteit az álom naponta enyhíti. De ez csak a tüneti kezelés. Az igazi orvosság a halál.

Semmiféle erény nem emelheti fel a nőt magasabb társadalmi osztályba; csak a bűn teheti azt meg.

Aki szétrombolt egy előítéletet, akár csak egyetlenegyet is, az az emberiség jótevője.

A szépművészetekben, de sok más dologban is, csak azt tudja az ember jól, amit nem tanult.

Az ember még nem elmés attól, hogy sok az ötlete, mint ahogy a tábornok sem jó tábornok attól, hogy sok a katonája.

A gyönyör ábrándokra támaszkodhat; de a boldogság a valóságon nyugszik.