Aiszóposz
Ezópus(z) (Amorium, Kis-Ázsia, Kr. e. 620 körül – Delphoi, Kr. e. 564 körül) híres ókori görög meseköltő, a „mesék Homérosza”. Európa számára ő a meseirodalom alapítója, neve és számos meséje önállóan is fogalommá vált.
English69
Magyar52
Română54
Minden ember ragaszkodik az élethez, még ha nagyon szerencsétlen is.
Sok ember, aki kapzsiságból többre vágyik, a meglevőt is elveszíti.
Legjobban azoktól kell őrizkedni, akik még a hozzájuk tartozókkal szemben sem tartózkodnak a gazságtól.
A hitvány emberek, még ha alakjukat meg is változtatják, természetükön nem tudnak változtatni.
Ha már megesett a baj, haszontalan az utólagos megfontolás.
Jobbak a lusta uralkodók, mint a haragos természetűek.
A munka kincs az emberek számára.
Kerülnünk kell az olyan barátságot, amely kétséges természetű.
Olyan dolgokban, amelyeknél kéznél van a tettleges bizonyítás, minden beszéd felesleges.
Az össze nem illő dolgok mindig ártalmasak.
Az istenek segítségül hívása mellett nekünk magunknak is gondolkodnunk és cselekednünk kell a saját érdekünkben.
Némely emberek, miközben az ellenségtől őrizkednek, észre sem veszik, hogy az ellenségnél veszélyesebb barátok közé kerülnek.
A nehéz kérdéseket az idő oldja meg.
Ostobák azok, akik olyanokhoz fordulnak segítségért, akiknek már természete a gonoszkodás.
A meglévő hasznot kell választani, ha kicsi is, mint a reménybelit, még ha az nagy is.
A bűnre elszánt hitvány természet, ha tetszetős ürüggyel nem teheti, akkor leplezetlenül is elköveti tettét.
A hazudozók akkor kérkednek leginkább, amikor nincs, aki megcáfolja őket.
A túlságosan szép időből viharnak kell támadnia.
A testi szépségnél több az észbéli kiválóság.
A szokás a félelmetes dolgokat is megszelídíti.
Az okos embereknek (...) előbb a dolgok kimenetelét kell megvizsgálni, és csak azután belefogniuk.
Akik náluk kiválóbbakat gúnyolnak, elfeledkeznek arról, hogy a rövidebbet húzhatják velük szemben.
