Plutarkhosz
(Khairóneia, 46/48 – Khairóneia, 125/127) görög közép-platonista krónikás, életrajzíró, akit, miután római polgár lett, Lucius Mestrius Plutarchus (görögül: Μέστριος Πλούταρχος) névvel illették. Az ókori görög és latin nyelvű nagy jelentőségű történetírók közé tartozik. Ismertségét fő műve, a „Párhuzamos életrajzok” (gör. Bioi paralelloi) hozta meg számára, melyben a mitológiai időktől kezdődően egészen koráig fontos közszereplők, törvényhozók, államférfiak, hadvezérek életét írja le huszonkét kötetben.
English2
Magyar17
Română53
A gyermek feje nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani.
Más a bátorság, és más az, ha valaki kevésre becsüli az életet.
Ha az életkort az örökkévalósághoz hasonlítjuk, semmi különbség a rövid és a hosszú élet közt.
A derék családban minden dolog a házastársak egyetértésével megy végbe.
Akik nem élnek derűsen feleségükkel, s nem vonják be őket a játékba és nevetésbe, arra tanítják őket, hogy külön keressenek maguknak gyönyöröket.
Isten ajándéka, hogy élünk, viszont a filozófiáé, hogy helyesen éljünk.
A sors a legnagyobb dolgokat is jelentéktelen apróságokkal szokta eldönteni.
Nincs szükségem egy olyan barátra, aki változik, amikor én változom, és aki bólint, amikor én bólintok; az árnyékom azt sokkal jobban csinálja.
Új meg új tervek serkentették mind nagyobb tettekre. (...) Szenvedélye szinte önmagával kelt versenyre, folyton azért hajszolta magát, hogy jövendő cselekedeteivel felülmúlja múltbéli tetteit.
Nem lehet jogunk azokra az állatokra, melyek a szárazföldön élnek, ugyanazzal táplálkoznak, ugyanazt a levegőt szívják, ugyanazt a vizet isszák, mint mi, kétségbeesett kiáltozásaik kínosan hatnak ránk, mikor leöljük őket, úgy, hogy szégyenkeznünk kell cselekedetünk miatt.
A legősibb és legerősebb szeretet az élet szeretete.
A történelmet tükörnek tekintem, amelynek segítségével a magam életét is lehetőleg tökéletesíteni és az ábrázolt hősök erényéhez hasonlóvá igyekszem tenni.
A bölcs emberek még a viszályaikat is képesek a maguk javára fordítani.
Nincs abban semmi csodálatos, hogy hosszú idő alatt, miközben a véletlen szövi a szálakat, egybeesések sokasága következik be a legtermészetesebb módon.
Miként is lehetséges, hogy ugyanaz a valaki egyszer önmagánál jobb legyen, másszor rosszabb, vagy egyszer uralkodjon magán, de egyúttal más is uralkodjon rajta, hacsak nem lenne valamilyen módon mindenki kettős természetű, önmagában hordozva a rosszabbat is és a jobbat is?
A helyes érzelem (...) akkor jön létre, amikor a gondolkodás az érzelmet nem megszünteti, hanem igazgatja és rendbe teszi a mértékletes emberekben.
Az érzelem (...) hitvány és zabolátlan értelem, amely hevességét és erőszakosságát hibás és téves ítéletből veszi.
