Müller Péter

Ha el akarsz hinni valamit, és a józan eszed rácáfol, biztos lehetsz benne, hogy a hited lesz erősebb.

A boldogtalanság természetellenes állapot. Van, de még mennyire van, nem is ritkán, hogy örömtelen és sivár az életed, de csak azért, mert ilyenkor nem hallod önmagadat, aki azt súgja: "Nincs semmi baj!"

Csakis az egyén ítélhető meg, aki nem szájával, hanem egész lényével, gondolataival, érzéseivel, álmaival, sugárzásával, tekintetével és tetteivel vall.

Addig nem szerethetsz, amíg magadat nem szereted.

Egy érzést nem lehet elnyomni, mert belülről emészt tovább.

Sok félelem, indulat és gyűlölet van manapság a levegőben. (...) A legnagyobb hiánycikk manapság a jóakaratú ember, akiből béke árad, és nem zaklatottság.

Minden igazi megismerésnél van egy olyan futó érzésed, hogy én ezt az embert már ismertem valahonnan.

Ha megkérdezel, melyik a legfontosabb szó manapság, azt mondom: a jókedv. A legnehezebb sors is fölragyog tőle.

A jókedv nagyon mélyről jön, onnan, ahol lelkünk igazi titkai vannak, mélyebben, mint az ész és az okosság.

Aki mindig újat, mindig mást, jobbat, szebbet, többet keres, akinek az elég sohasem elég, nem lehet tartós boldogságban élni.

Kétféle ember van. Az egyik mindig készül valahová, a másik haza akar térni. Jó párkapcsolatot teremteni csak az utóbbival lehet.

A szép hitek, szép eszmék, szép elméletek, és a ronda valóság csakis úgy tarthatók egybe, hogy az ember hazudik.

A földi életet bizonyos fokú hazugság és önáltatás nélkül nem is lehetne talán átvészelni. A luftballon is színes, pedig elég egy tűszúrás, és kiderül az igazság.

Minél kevesebbet tudunk valamiről, annál inkább túlbecsüljük a tudásunkat.

Minden ember tudja a lelke legmélyén, hogy nem hazája, csupán a lakóhelye ez a világ.

Akármennyire szeretsz valakit, s érzed magad egynek vele, ő egy másik világ, másik test, másik lélek. Minden más benne. Nincs két egyforma hangú hegedű.

Nem az a gond, hogy mások előtt színlelünk, hanem az, hogy önmagunk előtt is. (...) Igazi arcunk megtalálása egy hosszú és küzdelmes folyamat, kevesen vállalkoznak rá.

Lelked hegedű, s te játszol rajta, és az első hallgatód önmagad vagy.

Életünkben a legnagyobb áldás a jó hangulat, és a legnagyobb gond, nehézség a rossz hangulat.

Nem az a lényeg, ami elmúlik, hanem az, ami újjászületik.

Utólag sokan tapasztaljuk, hogy életünket éppen az tette tönkre, amit foggal-körömmel kiharcolunk, kierőszakoltunk magunknak.

Az igazi társunk előtt nincsenek titkaink, mert beengedjük magunkba, és ő is minket. (...) Szeretni igazán ugyanis csak akkor szeretünk valakit, ha a hibáival együtt szeretjük.

Egy párkapcsolat csak akkor tartós igazán, ha minél nagyobb válságokat képes átélni és megoldani.

Tudd mindig, a legnehezebb pillanataidban is, hogy az igazi boldogság nagy harcban és küzdelemben születik.

Milyen csoda, hogy vannak kibírhatatlan emberek, de nagyobb csoda, hogy ha szeretjük, akkor kibírjuk őket.

Nincs nagyobb vereség, mint ha az ember önmagát veszti el.

Még egy jó tanács is lehet rossz, ha nem jó ember mondja.

A másik ember megismerése és megértése nélkül nincs igazi szeretet. Az érzés nem elég, a szimpátia sem elég. Meg kell ismerni a másikat, föl kell fedezni, mint egy távoli, idegen bolygót, s amikor már ismerős, meg kell érteni, hogy miért ilyen.

A legjobb és legfontosabb hang, amit csakis önmagadban hallhatsz, az a biztatás. Ez jön lelked legmélyéről.

A legfontosabb dolog a világon, hogy hajlandó légy föladni azt, aki vagy, azért, akivé válhatsz.