Lev Tolsztoj

A jótetthez erőfeszítés szükséges, de még nagyobb erőfeszítés szükséges, ha tartózkodni akarunk a rossztól.

Akárhányszor elbuksz is, nem győzvén le indulataidat, ne csüggedj, mert minden erőfeszítésed e harcban gyengíti szenvedélyed, és megkönnyíti győzedelmed felette.

A jó szándék az emberek felé kötelesség. Ha nem vagy jóindulatú, nem teljesíted legfőbb kötelességed.

Ne legyetek keményszívűek ahhoz, aki kísértésbe esett, igyekezzetek úgy megnyugtatni őt, mint ahogy ti magatok szeretnétek megvigasztalódni.

Senkit se nézzetek le! Nyomjátok el a saját szívetekben a helytelen gondolatmenetet, a sértő bizalmatlanságot embertársaitokkal szemben, helyette a legjobb értelemben magyarázzátok magatoknak mások cselekedeteit és szavait!

A szentnek sincs megingathatatlan szíve. Ő hozzáigazítja a saját szívét az összes ember szívéhez. Az erényes emberhez úgy viszonyul, mint erényeshez, és a többihez, mint olyan emberhez, aki képes az erényre.

A jólelkűség megszépíti az életet, feloldja az ellentmondásokat, világossá teszi a zavarost; a nehezet könnyűvé, a szomorúságot örömtelivé változtatja.

Jézus tanítása annyira világos, hogy a gyermekek is eredeti értelmében értik. Csak azok az emberek nem értik meg, akik keresztényeknek akarnak látszani vagy annak hívatják magukat.

Krisztus utolsó kívánsága magában foglalja egész tanítását: "Szeressetek mindenkit, mint ahogy én is szeretlek titeket. Erről ismerjenek fel benneteket, tanítványaimat, hogy szeretettel viseltettek mindenki iránt." Krisztus tehát nem azt mondja követőinek, hogy ezt vagy azt higgyétek, hanem hogy szeressetek. A hit fogalma együtt változik a tudás és a nézőpontok feltartóztathatatlan változásaival; kapcsolatban áll az idővel, és változik az idővel. A szeretet nem időszakos, hanem változatlan, örök.

A kereszténység megvalósításához már csak elferdítéseinek megsemmisítése hiányzik.

Az ismeret csak akkor tudás, ha saját gondolataink erőfeszítésével szereztük, és nem emlékezetünk által.

Az emberi értelem számára kevésbé ártalmas, ha egyáltalán nem tanul, mint a nagyon korai és nagyon sok tanulás.

Egy ötlet csak akkor segíti életedet, ha saját fejedből pattan ki, vagy legalább válasz arra a kérdésre, ami már korábban benned megfogalmazódott. Az idegen ötlet, melyet eszedbe és emlékezetedbe véstél, nem befolyásolja életedet, és megfér a neki ellentétes cselekedetekkel.

Kevesebbet olvassatok, kevesebbet tanuljatok, és többet gondolkodjatok! Tanítóktól és könyvektől csak annyit tanuljatok, amennyire szükségetek van, és amennyit meg akartok tudni!

A nevelés alapja mindenekelőtt a hozzáállás meghatározása és ebből kifolyólag a viselkedés irányítása.

Hogy az embert a jövő számára alkalmassá neveljük, a teljesen tökéletes ember szem előtt tartásával kell nevelnünk. Tanítványunk csak ebben az esetben lesz méltó tagja annak a nemzedéknek, amelyben élnie kell.

Alázat nélkül lehetetlen a tökéletesedés. "Minek nekem a tökéletesedés, ha így is jó vagyok?"

A vallási tanítás a nevelés alapja, ezzel szemben a mi keresztény világunkban azt tanítják, amiben senki sem hisz. A gyermekek megérzik és látják ezt, és nem csak azt nem hiszik el, amit tanítanak, hanem annak sem hisznek, aki tanítja.

Emlékezz minden általad elkövetett ostobaságodra. Ez segít neked, hogy ne kövess el ostobaságot. Ha viszont a jótetteidre fogsz emlékezni, ez megakadályoz a jótettben.

Vannak emberek, akik jogot formálnak arra, hogy eldöntsék mások helyett mások viszonyát istenhez és a világhoz; és vannak emberek - a nagyszámú többség, akik átadják ezt a jogot másoknak, és vakon hisznek annak, amit nekik mondanak. Egyformán vétkesek ezek is, azok is.

Minden ember maga köteles meghatározni a saját viszonyát a világhoz és istenhez.

Az emberek azt kérdezik: mi lesz a halál után? Erre így kell felelni: ha te nem csak szájaddal, hanem szívből mondod - legyen meg a te akaratod, ahogyan a földön, úgy a mennyben is - ez azt jelenti, ahogy ebben az ideiglenes létben, úgy az öröklétben is, neked gondolkodnod sem kell arról, mi lesz a halál után. Add át magad a mindenható akaratának, dicsőítve őt; tudván, hogy ő a szeretet - így hát mitől kellene félned? Krisztus haldokolva mondta: "Atyám! Rád bízom lelkemet!" Ha valaki ezeket a szavakat nem csak a szájával mondja, hanem tiszta szívből, akkor annak az embernek több nem kell. Ha az én lelkem visszatér az atyához, akkor vele semmi, a legjobbon kívül, nem történhet.

Az emberek a szeretet miatt élnek; az önimádat - a halál kezdete, Isten és az emberek szeretete - az élet kezdete.

Ha mi szeretjük egymást, akkor Isten közénk jön, és az ő szeretete teljes lesz bennünk.

Ha az ember nem képes megbocsátani a társának, nem szereti azt. Az igazi szeretet határtalan, és nincs az a mennyisége a sértésnek, melyet ne bocsátana meg, ha igazán szereti őt.

A szeretet nem a legfontosabb oka a mi életünknek. A szeretet következmény, és nem ok. A szeretet oka, hogy felismerhessem az istenit magamban, a szellemiség kezdetét. Ez a felismerés szeretetet követel, és szeretetet teremt.

Jézus tanításának alapgondolata; a közvetlen párbeszéd helyreállítása az ember - Isten fia - és a teremtő Isten között.

A rossz életfelfogás legfőbb oka - a hamis hit.

Kétféle boldogság van: az erényes embereké és a hiú embereké. Az első az erénytől származik, a második a sorstól... A hiúságon alapuló boldogságot maga a hiúság teszi tönkre: a dicsőséget a rágalom, a gazdagságot a csalás. Az erényen alapuló boldogságot viszont semmi.

Általános szabály: minél jobban kielégíted valamelyik szükségletedet, annál követelőbb lesz, s minél kevésbé elégíted ki, annál inkább lecsillapodik.