Honoré de Balzac

(Tours, 1799. május 20. – Párizs, 1850. augusztus 18.) francia regényíró, a francia realista regény megteremtőinek egyike, neve a világirodalom legjelentősebb alakjai között szerepel.

Magyar334 Română162
A szerelem vallás, kultusza alighanem többe kerül minden más vallásnál; gyorsan elillan, és akár a vásott gyerkőc, pusztítással jelzi útját.
Mindenkit önnön szenvedélye vonszol!
Egyetlen pillanatig sem kételkedtem egészségemben. Egyébként is, aki szegény, csak akkor fekhetik le, ha meghal.
A világ legtekintélyesebb és legbiztosabb tőkéje a jövő.
Az ember semmit nem visel el olyan nehezen, mint a szánalmat, különösen ha megérdemli.
Egy szerelmes óra egy egész élettel felér.
A zsarnokság nagy dolgokat alkot törvénytelenül, a szabadság pedig még csak meg sem erőlteti magát, hogy törvényesen legalább egészen kicsinyeket alkosson.
Az ember néha azt hiszi, tökéletesebbé tette a dolgokat, pedig csak másként csoportosította őket.
Nincs az a tudomány vagy erény, amely csupán egyetlen csöpp vért is megérne.
Az asszonyoknak valaminő, nem is tudom, milyen hajlandóság folytán az a szokásuk, hogy a tehetséges emberben csak hibáit, az ostoba alakokban csak előnyeit látják.
A nyomorultak mindig megértik egymást, és segítenek egymáson.
Később majd megpróbálom, hogy elmondjam neked, mennyire szeretlek. De most csak érezni tudom.
Ha szerelmünk kissé sokáig plátói, tönkretesz.
Sajnos, szeszélyeink kielégítésére sosem sajnáljuk a pénzt, mindig csak olyankor alkudozunk, ha hasznos, vagy szükséges dologról van szó.
A sebeket már ki tudjuk égetni, de arra a bajra, amit egy mondat okoz, még nem találtunk orvosságot.
Becsukni vagy kinyitni egy ajtót: nem egy és ugyanaz a mozdulat-e?
Gyermekkoromtól fogva nagy embernek készültem, s mint André Chenier, homlokomra ütöttem, s így szóltam: "Rejlik itt valami!"
Semmi nem tökéletes itt a földön, csak a nyomorúság.
Aki a szerencsét hajszolja, annak legyen könnyű a málhája!
Aki bevallja gyöngeségét, már nagyon erős.
A féktelenség, barátom, a halálnemek királynője.
A költő mindenből költeményt alkot, félelmetest vagy vidámat, aszerint, milyen képek ragadják meg; fölhevült lelke visszautasítja a lágy árnyalatokat, és mindig az élénk, metsző színeket választja ki.
Úgy érzem, legjobb volna így maradni egy életen át: csak néznélek, boldogan, elégedetten.
Ha egy hatalom nem torolja meg, hogy semmibe veszik: vége.
Nem akartam többé egyedül maradni önmagammal.
Minden túlzás testvére a másiknak.
Egy szép test, sajnos, mindig diadalmaskodni fog a legmarconább elhatározáson is!
Csodáltam őt, s olyan bájakkal ruháztam föl, melyek igazában nem is voltak meg benne.
Mily boldog, hogy még nem szerelmes!
Szerettem fogságomat, mert önkéntes volt.