Honoré de Balzac

Lelkiismeretünk csalhatatlan bíró, ha még nem gyilkoltuk meg.

Úgy látszik, sosem fizetjük meg elég drágán a hiúság örömeit.

Az emberi lélek olyan, mint egy tündér: gyémánttá változtatja a szalmaszálat is.

A boldogság fölemészti erőinket, mint ahogyan a balsors kioltja erényeinket.

Aki babonás, az nem lehet egészen szerencsétlen. A babona néha remény.

Mindenütt csak az emberi igen és nem üldöz.

Könnyebb jó szeretőnek lenni, mint jó férjnek, azon egyszerű oknál fogva, hogy például nehezebb szellemeskedni minden áldott nap, mint kedves dolgokat kitalálni - időnként.

Te még sokkal fiatalabb vagy, meg gyengébb és érzékenyebb, semhogy el tudnád viselni a házasélet gondjait és sok küszködését. Vagy áldozat leszel, vagy zsarnok. Mindkét eshetőség csak szerencsétlenséget hozhat egy nő életébe.

Egy asszony mellett, akiben elevenen él nemének géniusza, a szerelem sosem válik szokássá; bűbájos gyöngédsége annyi formát tud ölteni, oly szellemes és oly szerelmes egy időben, természetességébe annyi műgondot kever el s művészetébe annyi természetességet, hogy emléke ugyanannyi hatalmat gyakorol, mint jelenléte. Mellette minden más asszony elhalványodik. Az ilyen ragyogó, nagy szerelem értékét csak az tudja felbecsülni, akinek attól kell tartania, hogy elveszti vagy már el is vesztette.

Nem, te soha többé úgy nem szerethetsz senkit, ahogy engem szerettél, ahogy engem szeretsz; nekem már nem lehet vetélytársam. Ha szerelmünkre fogok gondolni, mert immár ez lesz egyetlen gondolatom, nem fogok találni benne egy szemernyi keserűségre sem. Mert ezután már soha többé nem lesz módodban, hogy elbűvölj egy asszonyt azokkal a gyermeki évődésekkel, az ifjú szív ifjú kedvességeivel, a lélek kacérságával, a test bájával s a kéj gyors egyetértésével, egyszóval azzal az elbűvölő kísérettel, amely az ifjonti szerelmet nyomon követi.

A léleknek magába kell szívnia, át kell hasonítania egy másik lélek érzelmeit, hogy aztán még dúsabban viszonozhassa azokat. E szép emberi tünemény nélkül nincs élet a szívben, s a szív, levegő híján, kínlódva pusztul el.

A nők tévedései csaknem mindig a jóságba vetett hitből vagy az igazságnak kölcsönzött bizalomból erednek.

Csekélyke munka szerfölött hiúvá tesz, sok munka határtalanul szerénnyé.

Talán nem is más a szerelem, mint hálaérzet a gyönyörért.

A szépség örömök nélkül értéktelen volna.

Az élet nagy fordulatai közepette lelkünk erősen kapcsolódik azokhoz a helyekhez, ahol öröm ér bennünket, vagy bánat szakad ránk.

Némelyek talán már mit sem nyerhetnek azok szemében, akikkel együtt élnek, s miután kimutatták nekik szívük ürességét, megérdemeltnek érzik a róluk alkotott szigorú ítéletet. De vagy mert leküzdhetetlenül vágyódnak a nélkülözött hízelgésekre, vagy mert olyan jó tulajdonságokkal akarnak kérkedni, amelyek nincsenek meg bennük, remélik, hogy meghódítják idegenek becsülését és szívét, még ha idővel el is kell veszíteniük. Vannak született haszonlesők, akik nem jók barátaikhoz és rokonaikhoz, éppen mert úgy dukálna, hogy jók legyenek; viszont azzal, hogy idegeneknek szívességeket tesznek, a hiúságukat legyezgetik; mennél szűkebb a kör, annál komiszabbak, mennél tágabb, annál szolgálatkészebbek iránta.

Az emberi szív a szenvedélyes vonzalom csúcsai felé haladtában olykor pihenőt tart, de ritkán áll meg, amikor a gyűlölködő érzések lejtőjén zuhan lefelé.

Kicsinyes lelkek szüntelen kicsinyességekkel adnak tápot jó vagy rossz indulataiknak.

Az üresfejűek logikája szerint - akik mind azért közlékenyek, mert csak semmiségekre jár rá a nyelvük -, aki nem beszél a dolgairól, annak rosszul áll a szénája.

Nincs kellemetlenebb, mint ha mások tudomást szereznek a fogyatékosságainkról. Rontja a házassági kilátásainkat.

Nincs szebb a vitorlázó hajónál, a vágtató paripánál, a táncoló nőnél.

Egy ifjú szeme mindent meglát: szelleme úgy egyesül a nő tündöklésével, ahogyan a növény azokat az anyagokat szívja be a levegőből, amelyekre szüksége van.

Némely ember jobban érzi magát a vívóporondon ellenfele előtt, aki tőrt szegez szívének, mint szemtől szemben egy asszonnyal, aki két óra hosszat panaszkodik, aztán ájuldozik, úgy, hogy élesztgetni kell.

A szerelmes asszony találékonyabb, ha gyanakvásra keres okot, mint amilyen élelmes a gyönyörök hajszolásában. Mikor ott tart, hogy el akarják hagyni, gyorsabban felfogja egy mozdulat értelmét, mint ahogy Vergilius paripája megszimatolja a távoli hímport, amely a nászt ígéri neki.

Ha a férfi csal, kénytelen összevissza hazudozni.

Az igazi érzések lélekről lélekre szállnak.

Az igazi érzés látóvá és értővé teszi az embert.

Éppoly kevéssé bocsájtjuk meg az érzésnek, hogy teljesen kitárulkozik, mint egy embernek, hogy egy garasa sincs.

Törvénynek és erkölcsnek nincsen hatalma a gazdagokon.