Müller Péter

(Budapest, 1936. december 1. –) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, dramaturg, forgatókönyvíró, előadó, a hazai spirituális irodalom egyik legismertebb alakja.

English54 Magyar1356 Română56
Amin túllépünk, annak meg kell halni bennünk. Csak utána lehet "föltámadni" - új életet kezdeni.
Nincs értelme a vitáknak. Mert csak a szavakon vitázunk és észre sem vesszük, hogy nem is értjük egymást. (...) Ahogy a fény sokféle színné törhet, úgy a szónak is ezerféle jelentése van.
A szavakkal az a baj, hogy mindenkinek mást jelentenek. Ha azt mondom: szerelem, egy egészen más film indul a lelkedben, mint az enyémben.
Ha éles szemmel figyeled a viszonylag tartós párkapcsolatokat, azt tapasztalod, hogy nem egyformán szeretik egymást. Az egyik jobban szeret. A másik kevésbé. De azért mégis megy vele. Az egyik mágnes rendszerint erősebben húz. Néha már ez is elég az összetartozáshoz. Sok minden tarthat össze két embert. Nem csak a szerelem. A közös sorsuk is.

A szívben lakik a súgód. (...) Hogy valaki jó ember, vagy sem, megmondja. Aztán ezt nem ragozza tovább, hogy mennyire jó, de például, tudod, hogy bajban számíthatsz rá. A másikra nem. Hogy szeret-e valaki, vagy sem, a szíved megmondja. És azt is, ha már nem szeret. Te félreértheted, mert néha félre akarod érteni - de a szíved nem.

A szív nyelve intelligens, de roppant egyszerű. Nem kell sokat magyarázni. A szív előbb ismeri föl a hazugságot, mint az eszed.
Bármi nyomaszt, letör, vagy boldogtalanná tesz, bármitől rosszul érzed magad, ha sikerült fölemelni a gubancos hétköznapokból a lelkedet, hirtelen kisüt a nap, és felderülsz. Minden nevetés: felszabadulás.
A szeretet kétfülű kosár, és az egyikünk jobban cipeli a terheket, mint a másik.
Áraszd magad körül a szeretetet! A szeretet melegét. Akkor is, ha nem jár arra senki. Legalább te melegben vagy, ebben a jéghideg, közönyös világban. Akkor is, ha ez a meleg csak belőled sugárzik. Talán odajönnek köréd.
A viszály nem addig tart, amíg győzöl vagy vesztesz, hanem addig, míg ki nem lépsz belőle.
Nincs ember (...), aki ne tudná, ha csak egy másodpercig is, hogy más az, amit az önző énje, s más, amit a lelkiismerete akar.
Mások gyűlöletében testvérek leszünk. De ha összetörik az ellenségképünk, azonnal egymás torkának ugrunk.
Sorsod óriási tablója apró, jelentéktelen részletekből áll össze. Nem is gondolnád. Figyelj a futó pillanatra, sorsdöntő lehet! Aki ezt tudja, annak nincs nagy és kicsi.
Van pillanat, amikor ítélni kell. Az ítélet lehet bölcs, előrelátó, jó szándékú, igazságos, szeretetteli... csak egy nem lehet: kíméletes.
Ha tudnád, hány jól alakuló dolgot rontottál el életedben csupán azért, mert türelmetlen és számítgató énedre hallgattál, aki nem bírja, ha "nem történik semmi!" - megdöbbennél. Angyalok munkáját tetted tönkre, mert nem hagytad beérni a dolgokat.
Ha az ember hitvány, a legszentebb eszme is megrohad, ha ő képviseli. És észre sem veszi.
Külső maszkot egyrészt azért viselünk, hogy a külvilág elfogadjon bennünket - másrészt azért, hogy a benső, valóságos lényünket elrejtsük mások elől. (...) A baj az, ha nem tudod, hogy maszkot viselsz. Azt hiszed, ez a te valódi arcod.
A bölcs nem akkor lesz indulatos, ha a külvilág kiváltja belőle, hanem ha megengedi magának. Bármikor robban, de a gyújtózsinórját nem mások, hanem önmaga kezeli.
Vannak lelki sebeink, melyeket az idő soha be nem gyógyíthat.
Nincs kártékonyabb, mint a tévedhetetlen ember. Hiányzik belőle a legtöbb: az önismeret.
Viharban az a fa marad állva, melynek mélyek és erősek a gyökerei.
Csak aki önmagában bízik, bízhat másokban is. És ez a bizalom minden csalódást kibír. Mert ha a másik megcsalja vagy ellép mellőle, akkor is állva marad.
Az igazság rendszerint az, amit nem csak kimondani, de még elgondolni is félünk.
Ha valaki lelki vagy sorsproblémával fordult hozzám, onnan tudtam, hogy jó választ adtam, ha nagy tiltakozást és heves indulatot váltottam ki benne.
Ott lehetsz a legértékesebb, ahol az élet a legtöbb akadályt állítja eléd.
Ha a nyakláncodat letépi rólad egy rabló, nem csak a nyakadról - a lelkedből is kiszakítja. A lelked is vérzik. Érzed a hiányát.
Az, hogy valakiben mennyi tapintat, illem, megértés, finomság, önuralom, bölcsesség, tisztaság, alázat, önérzet, tisztánlátás, jóság, netán bölcs derű van, az nem az egyetemi végzettségen múlik. Ez érettség kérdése.
Egy magas nádszál azért nem törik meg a hó súlyos terhe alatt, mert lágyan és alázatosan a földig hajlik. Attól még nagyon erős marad.
Ha tudod magadról, hogy szerény vagy, nem vagy szerény. Csak aki nincs tudatában annak, hogy szerény, az a valóban szerény.
Ha kell, add oda mindenedet, de ne tűrd, hogy kizsákmányoljanak.